Táv: 15,9
km
Szint: 530
m
A Mátrabércen hirtelen megivott hideg szódának – bármily jól
esett is akkor – egész héten éreztem a hatását. Először torokfájás, aztán elég
durva takonykór, főleg nekem, aki kb. 3 éve nem voltam még megfázva sem…
Most nagyon gyengének éreztem magam, csak feküdni vágytam,
és pont a legkellemetlenebb tartományba eső (37,5 és 38 közötti) hőemelkedésem
volt. péntek estig reménykedtem, h. egy csapásra jobban leszek, de nem lettem.
Kénytelen voltam a szombatra Tonnakilométerékkel tervezett Bazilika túrát
lemondani…
Szomorúan, de otthon maradtam, és majdnem az egész szombatot
átaludtam. Meg is lett az eredménye, vasárnap már jó kedvvel, tettre készen
ébredtem. Szükség is volt rá, mert a húgomék teljes létszámban érkeztek, h.
elmenjünk a Vadasparkos túrára.
Erről a túráról 2 fontos dolgot is tudni kell:
- 2 éve Adriennel voltunk rajta, ezzel mintegy pontot is téve rövid túrázó-karrierje végére, de remekül éreztük magunkat, és insallah fogunk mi még együtt túrázni :)
- Tavaly a húgom fűzött, h. menjek vele, de pont előtte szombaton volt a Kinizsi 100, és a hajnali beérkezés után valahogy nem volt már kedvem vadasparkozni… azóta is hallgatom a húgomtól: „Persze, mert a vadasparkos túrára sem vittél el!”
No, idén mentünk. Az útvonal jól ismert, de az idő remek
volt, szép tavaszi nap, rengeteg virággal, a szőnyeg már a Széchenyi-hegyen
elkezdődött:
Később pedig egész odvaskeltike-szőnyegek voltak:
A pontokon végig nagyon kedves pontőrök pecsételtek:
Megtaláltuk azt a fatörzset is, amelyen 2 éve Adriennel
pózoltunk, most csak egyedül álltam fel rá egy fotózás erejéig:
Hamar végigértünk, én már brutál éhes voltam, ettem
vajaskenyeret a célban, aztán a becsatlakozó Etával közösen megtekintettük a
vadasparkot (500 HUF kedvezményt adtak az initerre, remek), és fotóztam
Adriennek pár cuki, szőrös állatot:
Macskafélék:
Nagyon kellemes nap volt, kellemes, igazi kikapcsolódást
nyújtó túrával. Utána még felugrottunk hozzám gesztenyés tiramisut enni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése