2013. április 28., vasárnap

Gyermekvasút 20


Táv: 19,5 km
Szint: 525 m

Hát, bevallom őszintén, nem a legszélesebb mosollyal keltem fel a Mátrabérc után, h. vasárnap reggel elmenjek erre a 20-as túrára a húgommal…
De mindig örülök, ha túrázni akar(nak) jönni velem, ezért természetesen szóba sem jöhetett, h. lemondjam. Így is kicsit később rajtoltunk, mint szerettem volna, és nekivágtunk a jól ismert útvonalnak.
Meg kell mondjam, h. a „jól ismert” kitétel ellenére csak sikerült elnavigálnom… a zöld háromszög a műúton ment volna tovább, de a jelzés (szerintem) nagyon rossz helyre volt festve, így mi felvágtunk a hegyoldalnak egy brutál meredek ösvényen. Hamarosan kiderült, h. ez egy jelzetlen út, de akkor már nem akartunk visszamászni. A GPS rövid tanulmányozásából kiderült, h. az ösvény felvisz a Libegő felső állomásához, ott meg tudom, h. hol megy a zöld háromszög, menjnk fel, és majd lejövünk, fejtettem ki a VALÓBAN teljesen logikátlan elképzelésemet, és így is tettünk.
Közben beértünk egy túratársat, aki szintén bedőlt a rossz helyen lévő jelzésnek, s helyismerete nem lévén (középiskolás korában túrázott utoljára), csatlakozott hozzánk.
Amúgy a navigációs tervem bejött, mert még így is előbb értünk a Szépjuhásznén lévő pontra, mint túratársunk eredeti társai, akik normálisan mentek az amúgy teljesen unalmas, lapos, műutas zöld háromszögön. Mi jól beletettünk egy csomó plusz szintet…
Egy darabig együtt mentünk hármasban, aztán mi Normafánál megálltunk, mert (1) a húgomnak melege volt, (2) kerestünk egy mosdót, (3) vettünk ásványvizet. Továbbindulva a kék kör jelzésen ismét szembejött velünk korábbi társunk, újabb elkavarás után, így a célba már együtt mentünk be.
Kellemesen éreztük magunkat, bár én végig elég fáradt voltam (hogy, hogy nem…), mégis úgy éreztem, h. jót tett egy kis levezető séta.
A szervezés 100%-ban megfelelt nekem, kedvelem ennek a csapatnak a túráit. Voltak, akik panaszkodtak, h. nem adtak minden ponton rácpontyot tejföllel vagy sacher-tortát sok tejszínhabbal, de minket ez nem zavart, jól éreztük magunkat, insallah legközelebb is jövünk, kiváltképp, ha virágzik az odvas keltike…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése