2010. október 30., szombat

Magyar Vándor

Hosszas gondolkodás után a Piros túra résztávja helyett ebbe a rövidebb útba vágtam bele ma reggel, teljesen egyedül. A túra már a Dobogókőre menő buszon extrém túrába fajult, mivel a szerencsétlen kis rövid buszra mintegy 150 ember szeretett volna felszállni...
Majd ezek mind nevezni is szerettek volna, közben hideg volt, fújt a szél, majd megfagytam a rajtban, ezért inkább futva indítottam, mikor végre megkaptam az igazolólapot.
Ehhez tartottam magam a továbbiakban is, ahol lehetett, szokásomtól eltérően futottam... tudni kell, h. még életemben nem futottam többet egyszerre 1600 méternél, és soha nem is gondoltam volna, h. élvezhetném is a dolgot, de nagyon tetszett :)
Az út szép volt, és nem is nehéz (egy-két durva meredek volt benne). Voltak benne kifejezetten romantikus, és főleg nagyon izgalmas részek (lásd: túraszótár). Csak egy helyen tévedtem el, majdnem egy kilométert ráhúzva az egyébként kicsit több, mint 20-as távra (persze az egyik legdurvább meredeken történt...). Gondoltam is út közben, h. ezt a túrát veletek is megcsinálhatjuk egyszer, mert igaz ugyan, h. kicsit hosszabb, mint a szokásos távunk, de tényleg nem nagyon durva. Ráadásul ha nem megyünk be Pilisvörösvár központjába és még azon is túl a túlsó végére (ahol a cél volt), akkor egy 3 km-t le lehet belőle faragni kb.
Végül az eltévedéssel együtt 21 km és kb. 500 m szint lett a túrából, és 3:45 alatt sikerült teljesítenem. És néhány kép az útról:

Hegyoldal. Nyugi, ide nem kell felmenni:


Út a hegy tövében:


Már a túra vége felé, fenyvesen át. Háttérben a nemtommilyen hegyek:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése