Szurdok-túra

Május 2-án tízfős csapattal vágtunk neki a Pilisszentlászlóról Visegrádra vezető útnak, amely végig egy mély patakmederben vezetett, ezért is neveztük el az útvonalat szurdok-túrának. Az idő remek volt, nem túl meleg, de szép, A jelenleg nálunk tartózkodó 3 (1 portugál, 2 török) vendéget is magunkkal vittük - ezt nekik később volt alkalmuk számos esetben megbánni :).
Az út hol a patak egyik, hol a másik oldalán vezetett, híd az persze nem volt, ezért a köveken, bedőlt fákon egyensúlyozva keltünk át, a civilizáltabb közlekedési módokhoz szokott vendégek legnagyobb örömére:



A romantikus szurdokban romantikus, mohos sziklák is voltak (nem esett ránk, elhamdulillah):


A fa viszont kidőlt:


Ebbe a gombába már beleharaptak:


Bogárka:


Belépünk a visegrádi arborétum horror-erdőjébe:


Gombafa:


Az arborétum nem nagyon egzotikus vagy nagy, de szép, és nincsenek benne sokan:


Gombácskák, csapatosan:


Igen, igen, itt fogunk felmászni...


Azt hiszem, a vendégek itt fogadták meg ünnepélyesen, hogy velem soha többé nem jönnek még az Oktogonig sem:


Mi már fenn vagyunk, húzzatok bele!


Még egy utolsó nekirugaszkodás, és kinn vagyunk a Bakancsos-szurdokból:


Megállunk déli imára és kicsit pihenni:


Utolsó állomásunk az Ördögmalom-vízesés:


Beértünk Visegrádra, de a várat csak lentről láttuk - elfogyott az idő és a lelkesedés is:


A buszon hazafelé a társaság hatvan százaléka aludt - és nemcsak a gyerekek :)

A legközelebbi túrára is sok szeretettel várunk mindenkit!