Pinceszer

Táv: 35 km

Szint: 600 m

Az év eleje nem bővelkedik teljesítménytúrákban. Többnyire elmegyünk a standard BUÉK budai-hegységes túrára, de hát sokan is vannak, meg azért a Budai-hegység nem sok újat tartogat.

Idén már jó előre lebeszéltük Zolival, h. nézzük meg ezt a Pinceszer túrát. Kötelező előnevezés volt, amit nem felejtettünk el. Egyikünk sem volt még rajta, messze sincs, jó lesz. Nem is kell túl korán kelni. Ennek megfelelően szombat reggel találkoztunk is a Moszkva téren, s kocsival indultunk Csákberény felé. Én útközben boldogan mutogattam Zolinak, h. itt voltunk gomba terepgyakorlaton.

A rajtba érve volt még parkoló, de elég hosszú sor is volt a nevezéshez. Végül azért csak elindultunk, s a kelő nap fényében kis bizonytalankodás után azért kitaláltunk a faluból. Hideg volt, bár hó nem:

Ez egy nyolcas típusú túra volt, ami azt jelenti, h. először mentünk egy nagyobb, 21 kilométeres kört, majd a rajt-cél érintése után elindultunk a másik irányba, s a nyolcas kisebb részét kirajzolva mentünk egy kisebb 14 kilométeres kört. Az első körben rögtön megindultunk a Géza-pihenő felé. Mivel a túra borospincéket is érintett, meg hát ez végül is egy borvidék, ilyen fantázianevei voltak a távoknak, h. butélia, römpöly meg meszely. A középsőről gőzöm sem volt, mint jelent, de kis kutatás kiderítette, h. szintén űrmérték, 1 meszely = 2 römpöly, ha esetleg bárkit is érdekelne.

A Géza-pihenő, az helyi viszonylatban egy eléggé magas pontnak számít, így nem meglepő módon felfelé kellett menni, bár nem durván. Én közben gondosan igyekeztem nézegetni a mohapárnákat, mert az utóbbi időben rákaptam az Octosporák keresésére.

Az Octospora, az, ha érdekel titeket (ha nem, akkor is el fogom mondani, bocsika) egy mohaparazita aszkuszos gomba nemzetség. Igen kicsi, korong vagy csésze alakú gombácskákat kell elképzelni, akár 1 mm-nél is kisebb, a 2 mm az meg már nagynak számít, és mohában élnek. Ezek termőideje késő ősztől tavaszig van, így lelkesen gyűjtögetem őket mostanában. Nyilván nem egyszerű észrevenni, és nem is a teljesítménytúra a legjobb ezek aprólékos keresgélésére, de azért biztos, ami biztos, mostanában minden túrán megjegyzem rendszertelen időközönként, h. „légyszi figyeljétek a mohákat!” Na persze leginkább én figyelem csak, de hát ez már csak így van…

A Géza-pihenőhöz érve stílusosan tartottunk egy pihenőt, ami számomra azt jelentette, h. keresgéltem az Octospórákat:

A történelmi hűség kedvéért, nem találtam egyet sem. El is indultunk lefelé, nagyon szép idő volt, sütött a nap, s néhol még hó is volt, bár őszinte bánatomra igazán nem nevezhettem jelentős mennyiségnek:

Végre nagy nehezen elértük a Felső-cservágás nevű pontot, ahonnan a rövidebb táv a csókakői várhoz ment. Mi a másik irányba indultunk, mert még egy jelentős adag sárdagasztás várt minket a célig, mi csak a következő körben érintjük majd a várat:

A kezdetben jól járható erdei ösvényt hamarosan alaposan kiközelített, ezért mély sárban tocsogó erdei út váltotta fel, kissé anyázva haladtunk a dágványban. Én örültem, mikor visszaértünk a rajt-célnak helyt adó művelődési házba, ahol volt tea meg egy csomó kenyér, savanyúság stb. Kis pihenő és evés-ivás után indultunk a második körre.

Itt először fel kellett kapaszkodni a műúttal párhuzamosan vezető hegygerincre, majd ezen, pompás kilátás, mohás sziklák között haladtunk tovább. Én, nyilván, figyeltem a mohákat. Elég kevés sikerrel, egészen addig, amíg Zoli le nem maradt kicsit, én pedig mondván, h. majd később megvárom, mentem tovább… kb. 5 lépést, mikor is diadalmasan felsikkantottam: „Zoli! Octospora!” Ezen Zoli úgy megijedt, h. megállt benne az... ütő, s percekig nem tért magához.

Amúgy itt vannak, ezeket kerestük:

Két fajt is sikerült találni, egymáshoz nagyon közel. Nem szeretném, h. tövig rágjátok a körmötöket, így elárulom, hogy első és második találatom egyben az első és utolsó is volt, nem találtam többet ezen a napon.

Ha bárkit is érdekel, így néz ki egy ilyen kis szépség spórája (ez éppen az O. coccinea fajé), mint láthatjátok, 8 db van belőle egy aszkuszban:

Az Octosporáktól eltekintve is ez a szakasz volt a legszebb az egész túrában, s ráadásul még sosem jártam erre korábban, sajnáltam is, mikor vége lett.

A fennsík után erdőben haladtunk tovább, míg el nem értük azt az Alsó-cservágást, ahol korábban már jártunk, de most az ellenkező irányba fordulva a vár felé vettük az irányt. Konkrétan a várba nem volt kötelező felmenni, pont sem volt ott, de mi nyilván nem hagytuk ki a lehetőséget, h. ezt a szép kis lépcsősort meghódítsuk:

Aztán még pluszban felmentünk a vár legtetejére is, ahonnan már felülről nézhettünk le a sziklamászókra:

A várat eléggé felújították, új falrészek lettek, mióta legutóbb voltam fenn, és belépőt sem kellett fizetni ez alkalommal:

A vár megtekintése után Csókakő utcáin mentünk a borospincében lévő pontig, ahol lehetett (volna) bort kóstolni, de nyilván ezt mi kihagytuk. Már csak lefele kell menni, mondta Zoli biztatólag, mikor kijöttünk a pincéből, ezzel együtt megindultunk felfelé, s ez a következő szakaszra elég sokáig jellemző is volt. Itt már végig, a célig a házak, pincék között mentünk, de azért szép volt a kilátás, egyik oldalon fel a hegyre, ahol a második körre indultunk, a másik oldalon a mezőre, szőlőkre:

Hamarosan kiértünk a pincék közül is, le a műútra, már látszottak a falu házai, a templomtorony is, és nemsokára a célban voltunk. Ismét volt enni-innivaló.

Nagyon kellemes volt ez a túra, sokkal jobb, mint a mit vártam, jó volt ismét meglátogatni az ismert helyeket, és azok a részek, ahol még nem jártam, különösen érdekesek voltak. Különleges élmény volt, mikor út közben egy felriasztott mufloncsapat száguldott át előttünk az úton, illetve az egyikük, az nem tökölt a futkosással, hanem egyetlen lendülettel, egy 4-5 méteres szökkenéssel egyszerűen átvetette magát az út felett.

Ez a túra remek lehetőség így év elején, amikor amúgy sem oly gazdag a kínálat, és remélem, visszatérünk még, és különösen remélem, h. hóban :) (bár akkor igazi kihívás Octosporázni...)

PS. Ja, igen, ha BÁRKI véletlen találna ilyen Octosporát, légy szíves mohával együtt gyűjtsétek be, és szóljatok nekem :) köszi.