2010. június 21., hétfő

Meghódítottuk (majdnem) a budaörsi bérceket

Vasárnap reggel 2 külföldi vendéggel (akik már az első hegycsúcson vissza akartak fordulni) nekivágtunk eddigi talán legkeményebb (bár messze nem leghosszabb) túránknak.
Kellemesen hűvös idő volt elhamdulillah, sőt, néha még az eső is kicsit permetezett, aminek csak örültünk, mert kellemesen hűsítette izzadságtól szétmart retinánk lukacsos maradványait.

Felértünk az első bércre, pontosabban az Odvas-hegyre:


Az Odvas-hegyről lefelé tartva apró kerülővel megtekintettük kedvenc barlangomat. Voltak olyanok, akik meggondolatlanul "luknak" titulálták eme csodálatos természeti képződményt, amely oly közel áll szívemhez. Ezért sajna a későbbiekben kénytelen voltam végigvezetni a csapatot egy nyakig érő tüskebozótoson :)


Vadvirág-mezőn keresztül:


Az élmezőny már felért a következő bércre, és kényelmesen letelepedve bevárta az alaposan lemaradt utóvédet:


Ettünk is, természetesen:


Sajnos a táv felétől rövidebb úton kellett hazajönnünk, mert voltak a résztvevők között, akik besokalltak, nem akartuk őket tovább kínozni. De nem adjuk fel, és még idén insallah végigcsináljuk a teljes Budaörsi Bércek útvonalat.

Egyúttal azt is szeretném megjegyezni, hogy bár túráink bárki számára teljesíthető nehézségi fokozatúak, ha valaki tudja magáról, hogy még életében nem volt a zenélő kútnál messzebb, annak azt javasolnám, hogy először próbálja ki magát az egyik rövidebb, vagy könnyebb terepen zajló túránkon. Ha írsz nekem, és megkérdezed, h. javaslom-e neked az adott útvonalat, insallah őszinte, feltáró erejű választ fogsz kapni. Annak nem sok értelme van, h. valaki csak végigszenvedje az utat. Ha először eljössz 1-2 könnyebb útvonalra, utána insallah a Budaörsi Bérceket is könnyedén meghódítod majd velünk :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése